Alaposan elszámoltuk a napot. A reggeli után sokáig szöszmötöltünk az indulással, (amit persze gyorsan megbocsájtottunk magunknak, mert még mindig nyúzottak voltunk az utazástól) és csak 11kor ültünk motorra. Ez volt az egyik hiba, a másik pedig az, hogy lebecsültük a sziget távolságait; arra számítottunk, hogy 1 körül megérkezünk. Végül a harmadik hiba, hogy túlbecsültük a táblázottságot; többször eltévedve, 3 órakor értünk a célunkhoz, fáradtan, éhesen.
Pedig Ubud megérdemli a figyelmet. A balinéz kultúra színe-java: szobrászok, fafaragók, ruhafestők, táncosok, hangulatos kertek, rengeteg étterem és kávézó, és persze sok-sok kegyhely. A város teli van zsúfolva jópofa, apró üzletekkel, határain kívül pedig takaros rizsföldek, kókuszültetvények teszik teljessé a képet.
 |
| Lótuszkert |
 |
| Táncosok az előadás szünetében |
 |
| Helyi szépségverseny |
 |
| Shíva őrei |
 |
| Szent majom :-) |
 |
| Templomfelügyelők |
 |
| Rizsföld a város határában |
Nekünk sajnos mindössze egy sétára futotta az időnkből. 5 órakor indultunk és így is csak 8 órára értünk vissza Amedbe. Esett az eső útközben, valamint 6 órakor be is sötétedett. A bukósisak karcos, vizes plexijén teljesen szétesett a szembejövő járművek fénye, szinte megvakítva. Így nem tehettem mást, zömében azt felhajtva motoroztam, szegény Ni pedig a menetszéltől csapkodó fekete esőkabátjában kapaszkodott mögöttem, mint valami kis bőregér egy ázott, loncsos kutyába. :-)
Hazaértünk után beültünk még egy hangulatos balinéz zenét játszó étterembe halat enni. Végül ezen a napon sem kellett ringatni minket az elalváshoz.
Holnap ismét pihenés következik. Érezzük már az ötödik hét fáradtságát
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése