A falusiak élik mindennapi életüket: a férfiak reggel halásznak, földet művelnek vagy turistákat szállítanak hajókázni, búvárkodni. Az asszonyok sütnek-főznek, felszolgálnak, esetleg kis boltjaikban üldögélnek. A gyerekek 1óra környékén érnek haza a suliból: a nagyobbak kibelezett dobbal üvöltő motorokkal, a kisebbek teherautók platójára tömörítve. Este a falu nem vendéglátásból élő része aktív szociális életet él, kisebb-nagyobb csoportokban bandáznak mindenfelé.
Több építkezés is folyik, házak, hotelek, éttermek, üzletek készülnek kalákában. Mindenki ért itt mindenhez egy kicsit, de van még mit tanulniuk: az iparosmunkák csálék, repedezettek, a csapok lógnak, a kilincsek lötyögnek, az ablaktáblák reteszei sehol sem stimmelnek a lyukba. Az autók-motorok is a 'kreatív" berhelésről tanuskodnak. Autóikkal sem közlekednek túl kulturáltan (a gyalogosra nincsenek tekintettel, aki "nagyobb", annak van elsőbbsége). A sok motorosra viszont eszméletlenül vigyáznak, nem váltanak sávot hirtelen, nem száguldoznak.
A minap ebéd közben a melletünk levő építkezésen egy teherautó sofőrje kicsit elszámította a manővert, és tengelyig süllyedt a homokba. Volt nagy óbégatás, a asszonyok pillanatokon belül leosztották a férfinépet, hogyan kellene a teherautóval manőverezni. A hölgyeknek egyébként van is joguk beleszólni: az építkező csapat felét ugyanis ők teszik ki, cipelik a vödröket, a nálunk használt téglától nagyobb építőelemből 4-5 darabot is elszállítanak a fejükön
Délután a parton a már ismerős kiskölykökkel haverkodtunk és bohóckodtunk egy adagot. Már lent voltak a parton, mikor érkeztünk, boldog kiabálással üdvözöltek minket.
Holnap ismét hosszabb útra vállalkozunk: a sziget legdélebbi részéről szeretnénk köszönni az Indiai-óceánnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése