A reggeli esőben kornyadozó kihalt városban megnéztük Kuantan égszinkék kupolás mecsetét, mielőtt felszálltunk volna a Kuala Terengganu-ba tartó buszra.
4 órányi buszozás után megérkeztünk a város buszpályaudvarára, ami horror volt első látásra; nyilvánvalóan szegény környék, sehol egy fehér ember, mindenki bámult és rövidesen taxis, buszos kerítők hada lepett el minket. Mindenhol olyan arcok, melyek egy Rejtő regényben is megállták volna a helyüket.
A felfedezést a tengerparton kezdtük, ahol furcsa szines műfák hirdették Terengganu lakóinak izlésficamát. A partról aztán egy bájos kis sikátorba jutottunk, melyben gyerekek történeteit, rajzait és üvegből kirakott kompozícióit láthattuk a teknősök védelméről.
Chinatown, Kuala Terengganu: kicsi, tömör, de óriási, számunkra felűlmúlta Szingapúr kínai negyedét! Hihetelen hangulat, nyüzsgés, igazi Kína. A templomban Niki pár "forintnyi" adomány után a kedves templomőr segítségével megkongatta a harangot is.
A város egyéb részei fantasztikus vegyes képet mutattak; rozzant bádog, modern tégla és hagyományos, cölöpön álló maláj házak. Nyüzsgő forgalom, az utcán félbevágott hordóban, festékes kerítésdarabon grillező muszlim asszonyok.
A park egy része a Ramadán miatt zárva volt, fő attrakciója, a tengeren, cölöpökön álló Kristálymecset azonban - habár karbantartási munkák zajlottak - nem. Miután körbejártuk, a mecset muszlim felügyelője, Kaim - kérés nélkül, barátságosan beinvitált és előadást tartott (ellenszolgáltatás nélkül). Az iszlám alapjait, a napi imákat, a kába követ stb. "oktatta", valamint miután kikérdezett bennünket, honnan jöttünk és miben hiszünk, hosszasan elemezte egy ábra segítségével a vallások közötti szerinte szoros összefüggést.
A városba való visszatérés busz híján, egy Christine nevű osztrák lánnyal és német barátnőjével összefogva, a költségeket megosztva történt. Mesélték, korábban Afrikában, Zanzibár szigetén önkénteskedtek, ahol az elkapott kolera ellenére életük legjobb idejét töltötték. Malajzában 3hetet vannak, sok hasznos infót megosztottak velünk.
Kuala Terenganu a megérkezés utáni döbbenetből egy igazi élménnyé alakult. Nemcsak a város különleges "durva" hangulata miatt, hanem a barátságosnak bizonyuló emberek miatt is.
Késő du. Kota Bahruba vettük az irányt, ahol este kis keresés után egy olcsó hotelben szálltunk meg. Ismail, a recepciós tolmácsolásával, hosszas és sikertelen alkudozás után a taxisofőrrel, a reggel 5órás fuvart is leszerveztük.
Holnap 15-én a dzsungelvasúttal, majd busszal a Taman Negara Nemzeti parkig megyünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése